Dresch Quartet: Élő nád

Szerző: Olasz, Rockinform


Dresch Quartet:

Élő nád – Zeneakadémia, 2005. november 19.

X Produkció – Hangvető Kft.

 

Sóvárogva néztem anno a koncert plakátját: nem tudtam elmenni az előadásra, pedig az idő tájt volt Dresch Misi 50. születésnapja. Mákom van, mégsem maradtam le! Mert, mi lehet ünnepibb alkalom élő lemez készítéséhez egy születésnapi bulinál? Annál is inkább, mert ilyenkor általában az est főszereplője igyekszik felvillantani művészete valamennyi értékét.

Nem tett másként a magyar jazz (mint stílusirányzat) egyik legmarkánsabb egyénisége sem! Megmutatta például, mindjárt az elején, miként ötvözhető magas hőfokon a bartóki, feldolgozott népzene a jazz-szaxofonozás Coltrane-féle hagyományaival („Szélben). Az „Ég madara”, valamint később játszott „folytatása”, a „Bánat, bánat” pedig azt juttatta eszembe, hogy a „Hungarian blues” talán mégsem feltétlenül „az, amit a cigány húz”. (Mindez persze, mit sem von le Bródy János érdemeiből.)

Amúgy, a produkció egészét az oldott hangulatú, felszabadult játék jellemzi leginkább, ami egy nagyon szerethető jazzlemezt eredményezett. A világszínvonalon teljesítő kvartett tagjai közül a cimbalmos Lukács Miklóst csupán a speciális (kvázi hagyományosan magyar) hangszere okán emelném ki név szerint.

Szőrszálhasogató kedvemben elmondanám, hogy a konferálás nem erőssége Dresch Misinek, de hát őt nem a prózájáért szeretjük. Kivált most, amikor olyan (fontos) korongot tett le az asztalra, ami akár külföldiekkel is képes megértetni a magyar jazz mibenlétét.
 
Olasz
Rockinform, 2007. február, 146. szám


Vissza az előző oldalra