Jazz női szemmel, avagy Misi magic a Bárkában

Szerző: Szász Gabriella, JazzMa


Csodálatos zenei élményben volt részem tegnap este a Bárkában. Dresch Misi lemezbemutató (Fuhun) koncertje volt a Café Fesztiválra keresztelt őszi fesztivál keretében.

 

Bevallom a hideg, esős idő miatt nem nagyon akaródzott kimozdulni a lakásból. Elsősorban az inspirált, hogy régen láttam-hallottam fogadott fiamat (Marci fiam barátját), legifjabb Csoóri Sanyit, aki Misi egyik meghívott vendége volt. Már sok koncertjén voltam Misinek, mondhatom mind különleges, de ez igazi csemege volt. Misi nem csak fantasztikusan játszott, de megosztotta velünk az Ő egyedi stílusában emlékeit a számok születéséről, életéről, lányáról, barátairól. Egyik szám követte a másikat, és mi csak el- és megbűvölve hallgattuk az új anyagot, mely oly nagyon magán viseli Dresch Misi zenei világát. A zenésztársak-barátok (Lukács Miklós – cimbalom, Hock Ernő – bőgő, Baló István – dob + Borbély Mihály – altszaxofon) közül azért nem emelek ki senkit, mert mindannyian fantasztikusak voltak, igazságtalan lenne bárkit külön említeni. Majd megteszik helyettem a szakértők. Én csak azt az örömöt, felhők között járó érzést szerettem volna megosztani az olvasókkal, ami engem eltöltött a koncert alatt. Így együtt valami olyan bámulatos koncertet adtak, hogy a végén csak tapsoltam, tapsoltam, míg a tenyerem bírta. Utána már csak dobogni tudtam a lábammal, amit a közönség átvett és folytatott. Ráadásként Misi a Csík zenekar három tagja és Sündi (Csoóri Sanyi) kíséretében népdalokat játszott. Az előadás után a kocsiig a parkolóban, táncolva, „nótázva” mentem. Utálom a nagy szavakat, hallunk belőle eleget, de úgy éreztem, milyen jó, hogy magyar vagyok, hogy érzem, értem, magaménak vallhatom ezt a zenét.

 

Köszönöm „fiúk” ezt az estét!

 

S ez itt nem a reklám helye, de hallgassák az új lemezt!

 

Szász Gabriella

JazzMa, 2011.10.08.


Vissza az előző oldalra