Dresch Quartet, Gnawa Trio, Triton – Gödör (részlet)

„Háromnegyed kilenckor Dresch Mihály megígéri, hogy „Különböző számokat fogunk játszani”, és ezt be is tartják, gyönyörű dalokat hallunk, élmény hallgatni őket.
Jól szól a zenekar és minden zenész nagyon jól játszik, a két szólista, a szaxofonos Dresch Mihály és a cimbalomos Lukács Miklós csodálatos versenyre kel, hogy kiderüljön, hogy ki a jobb. Döntetlenre végződik a meccs és a találkozó nyertese a közönség.
Természetes, ismerős hangokból és hangulatokból tevődik össze a zene, elvarázsolja a hallgatót, a magyar népzene nagyszerűen teljesedik ki a jazzben. Különleges és közérthető.
Az első, dobnélküli lassú darab után pörgős dalt is hallunk, aztán a szaxofon helyett furulyát, egy kis éneket, majd súlyos, méltóságteljes szerzeményt. Máskor pedig sodor a zene, rohannak az ütők a húrokon.
A nagyszínpadot megérdemli a zenekar, nagyszámú közönség kíváncsi rájuk, sikoltozás és tapsvihar az elvonulásukkor, amit Dresch Mihály a visszatértükkor egy rövid bevezetéssel jutalmaz a jógáról, a pránáról, Istenről és az iszogatásról.
A cimbalom swinges, boogies kíséretet játszik, jófajta grúv, a dobos csörgőzik, nagyon jó az alap, amire a tilinkó varázsol. Elementáris erővel vannak a zenészek felruházva, gyönyörű dalokat játszanak, öröm a Drech Quartettet hallgatni.
Az egyórás játék után Dresch Mihály még megkér minket, hogy „Ne menjetek sehová, nálunk még sokkal jobb zenekarok lesznek!”. És még, ha ez nem is igaz, maradunk.”

gy

Basszuskulcs, 2009.06.23

www.basszuskulcs.hu